Sokszor azt gondolom, hogy a legjobb dolog a munkámban a pici újszülötteket fotózni. A csöpp lábacskák és ujjak, az összegyűrődött szájak, a szőrpihés vállak, a szuszogások, az álommosolyok - ezeket csak ebben a korban lehet látni. És hálistennek nekem megadatott, hogy ebben a még féltett korban találkozzak ezekkel a kis emberekkel. Köszönöm ezt az összes anyukának (és apukának), akik azon kevesek közé tudnak, akiket a picijük közelébe engednek az első pár hétben.
Mostanában viszont rájöttem, hogy mi a legeslegjobb a "baba-mama fotózásban". Az érzés, ami a legtöbb fotózás után jön, hogy megint egy igazán kedves és jófej család járt nálam, akikből sugárzik az egymás iránti szeretet. Örülök, hogy ezt nap, mint nap megtapasztalhatom, sokat kapok tőle. :)
Nóra és Botond (na és Milka, a kutyusuk) esetében sem volt ez másképp. Tökéletes összhangban voltak, a fotózás szinte magától ment. Szinte nem is kismamafotózás volt, hanem kismama- és kispapa fotózás :)
Ennyi (tőlem szokatlan) szövegelés után jöjjenek a képek:
Ezek nagyon szépek!! Csodásak vagytok!! Fori
VálaszTörlésNagyon helyes a pár és a képek ismét nagyon jók. Minden egyes munkád után elcsodálkozom a kreativitásodon. Egyszerűen nem is tudom, hogy kire ütsz....
VálaszTörlésNagyon jók lettek gratuláció a készitőnek!
VálaszTörlésGrat a babához!